Április 21. Konrád névnapja van

5820 Mezőhegyes, Külterület 0646/15 hrsz. Tel.: +36 68 566-200 & Mobil: +36 30/337-7650 info@semex.hu

Bikanevelő tehenek termelési és küllemi információk nélkül?

A 2022 decemberi Holstein International cikkében a következő olvasói levélre keresték a választ:

„Meg tudja-e vizsgálni a Holstein International a genomikai szülői átlagok pontosságát, abban az esetben, ha az anyai oldal nem rendelkezik sem termelési, sem küllemi teljesítmény adatokkal? Aggodalommal tölt el, hogy túl sok bikanevelő tehén esetében hiányzik a magas genomértéket alátámasztó sajátteljesítményből származó információ. De lehet, hogy alaptalan ez az aggodalom? Lehet, hogy a genomvizsgálati eredmények pontosabbak, mint a sajátteljesítményből származó adatok? Ha a bikanevelő tehenek 2-3 generációjánál is hiányoznak a sajátteljesítmény adatok, akkor honnan tudhatjuk, hogy milyen hatással voltak a fertilitási, tőgyegészségügyi, ketózis, sántaság, fejési viselkedés és fejési sebesség tulajdonságokra? Hogyan értelmezzük a fajta problémáit, mint például a recesszív genetikai tulajdonságokat?

 A legjobb bikákat használom, több mesterséges állomás kínálatából, de abbahagytam azon bikák használatát, melyek nem rendelkeznek anyai sajátteljesítmény adatokkal, mindaddig amíg valaki be nem bizonyítja nekem, hogy ezek az adatok nem lényegesek. A mai legjobb A2-es GPA értékkel bíró bika pedigréjében három ősi soron keresztül hiányzik az anyai termelési és küllemi információ. Nem kellene a mesterséges állomásoknak szigorúbb szelekciós szabályokat alkalmazniuk, melyek tartalmazzák az anyák termelési, a küllemi és a betegségrögzítési információikat?

Köszönjük a HI csapatának a minőségi tartalmat, csak így tovább!” Catherine Agar, Ontario, Kanada (200+ tehenet fej, ebből 50-et robotban).

A Holstein International megjegyzései:

Az anyai termelési és küllemi információk hiányának első és legfontosabb oka, hogy ezek a bikák más országokból származnak. Bármely termelési, vagy küllemi adat csak abban az országban van valójában hatással a nőivar értékeire a becslés során, ahol azokat rögzítették. Bár az országok megosztják egymással a különböző pedigré információkat, a termelési adatokat, de a második országban nem használják fel ezeket közvetlenül a becslés során. A kanadai példán szemléltetve a legjobb 100 genomikai értékkel rendelkező fiatal bika listáján 81 más országból származik. A Lactanet honlapján ezért nem szerepelnek anyai adatok a pedigrében. Említette, hogy a legjobb A2-es bika esetében 3 generációnál hiányoznak az anyai adatok: valójában ez lehet a helyzet a TOP-100-as lista 81 bikája esetében is. (De ezek az anyák rendelkezhetnek sajátteljesítmény információkkal más országokban.)

Túl fiatal

Az anyai információk hiányának második legfontosabb oka, hogy ezek a fiatal anyák még nem elég idősek, hogy rendelkezzenek laktációzárási vagy küllemi adatokkal. Az előbb említett lista 19 bikája közül 9 rendelkezik anyai adatokkal, míg 10 nem. Az idő a modern tenyésztés egyik legfőbb elemévé vált. A genomika kulcsa, hogy egy fiatal genomvizsgált borjú esetében nagyobb szelekciós megbízhatósággal találkozunk, mint egy több laktációt zárt, nem genomvizsgált tehén esetében. Ez teszi lehetővé a generációs intervallum drámai módon történő lecsökkenését a genomeredménnyel rendelkező fiatal üszők mosásával ahelyett, hogy megvárnánk míg több laktációt lezár.  Ez a rövidebb generációs intervallum vezérelte azt a genetikai előrehaladást, amely jelenleg 1½-2-szerese a genomika előtt elért mértéknek. Az 1. táblázat Brian Van Doormaal, a Lactanet munkatársa által a 2018-as Western Canadian Dairy Symposiumon bemutatott diáját tartalmazza, amely azt mutatja, hogy egy genomvizsgált állat tenyészértékének megbízhatósága meghaladja a 70%-ot, melyet össze lehet hasonlítani egy olyan borjú szülői átlagával, amelyet nem vizsgáltak meg, mely csak 33%, vagy akár egy teljes laktációját zárt tehénével, mely 55%. Még a 2., 3., 4 laktáció eredményével sem kapjuk meg a genomvizsgálattal elért megbízhatósági szintet.

Kompromisszum

Milyen hatással lenne a fiatal bikák indexeire, ha rendelkeznének anyai sajátteljesítménnyel? A bikanevelő anyák nagy részénél bizonyos mértékig megerősítené, hogy a jelenlegi genotípusos becslésünk valóban pontos.  Néhány kiugró esetben azt állapíthatnánk meg, hogy valamivel magasabbak vagy alacsonyabbak, de az a hatás, amely a fiatal bika szülői átlag értékére hatással lenne, az minimális. És természetesen egy bika értékéhez a szülői átlag sokkal kisebb részben járul hozzá, mint a saját genomikai eredménye. Az az opció, hogy az anyai termelési eredmények megszületéséig későbbre tennénk egy bika szaporítóanyagának értékesítését, az azt jelentené, hogy egy évvel idősebb lenne, és a következő generáció genetikájával kellene versenyeznie, mely csökkentené a versenyképességét. A nagyon csekély mértékű megbízhatóságbeli növekedést nem igazolná a hosszabb generációs intervallum kompromisszuma. A sajátteljesítmény adatokra hagyatkozó szelekciós döntés problémája, hogy meg kellene próbálnunk alkalmazkodnunk minden olyan környezeti hatáshoz, mely hatással volt az adott teljesítményre. A genomika segítségével az egyed tényleges génjeit vizsgáljuk meg és összehasonlítjuk azokat egy sablonnal, mely 30 000, lányok eredménye alapján értékelődött bika genotípusát tartalmazza, ez alkotja a referencia bázist. A gének keresztmetszetéből álló genotípus sokkal pontosabb az állat genetikai értékeinek előrejelzésében, mint a szülői átlag, függetlenül attól, hogy rendelkezésre állnak-e anyai laktációs információk vagy sem.

Management tulajdonságok

Valójában az alacsony örökölhetőségű tulajdonságok és a nehezen, vagy csak nagyon költséges módon mérhető értékmérők esetében mutatkozik meg a genomika igazi előnye. Az értékelésben újonnan szereplő tulajdonságok esetében, mint a takarmányhasznosítás és a hőtűrő képesség (Ausztráliában és Olaszországban elérhető értékek) az adatok rögzítése és gyűjtése csak a populáció nagyon kis részét érinti, de a genotípus alapján az eredmények kivetíthetőek a teljes fajtára. Bár valójában nem rögzítünk az állományunkban adatokat a takarmányhasznosításra és a hőtűrő képességre vonatkozóan, a genomikai eredmények alapján mégis tudunk e tulajdonságok esetében szelekciós döntéseket hozni: a magas öröklődhetőségű tulajdonságok esetében gyors előrehaladással, az alacsonyabb h2 értékű tulajdonságok esetében lassabb előrehaladással. A genomszelekció során az öröklődhetőségi értéket már tartalmazza a referenciabázist tartalmazó több ezer bika tenyészértéke, tehát ez a tényező nem tölt be olyan jelentős szerepet, mint korábban. Ezért az olyan alacsony öröklődhetőségű tulajdonságok esetében, mint a termékenység és a hosszú élettartam, most jelentős javulást tapasztalunk, míg a genomika előtt egyáltalán nem volt előrelépés.

Ráutaló üzenet

A bikanevelő tehenek hiányzó termelési és küllemi adatai azt a hallgatólagos üzenetet küldhetik, hogy a szelekciós döntések sorén nincs szükség termelésellenőrzési adatokra. Ha csak 1-2 tenyészet hagy fel a termelésellenőrzéssel, attól még hatékony tenyésztési programot tudnak folytatni, pusztán a genomeredmények alapján. Ha azonban jelentős számú állomány esetében hagyják abba a termelésellenőrzést, akkor az adathalmaz, amelyre a genomikai értékeléseink épülnek, elkezd szétesni, és a genomika kezdi elveszíteni a pontosságát. Lehet, hogy több, mint 30 000 bika szerepel a referenciabázisban, de az öregebb egyedek már kevésbé reprezentálják a jelenlegi populáció genetikáját, tehát egy olyan keresztmetszetre van szükségünk, amelyben a jelenlegi fajta génjei közül a lehető legtöbb képviseltetik. Emiatt az olyan országok, mint az Egyesült Államok, a nőivarú genomeredményeket is felveszik referenciakészletükbe, de nem csak annak egyedszámnövelése miatt, hanem ilyen módon növelik a genetikai keresztmetszet készletét is, mely így nem csupán a bikák előre kiválasztott csoportját tartalmazza. A modern, automatizált fejőrendszerek használata során, amelyek management célból gyűjtik a tenyészetek termelési adatait, sok gazdálkodó által feltett kérdésként jelentkezik, hogy szükséges-e fenntartani a hivatalos termelésellenőrzést. Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a tenyészértékbecslési folyamatban nem okoz problémát az ilyen rendszerekből származó tej mennyiségi adatainak felhasználása, de az ilyen rendszerek által használt szenzorok zsír- és fehérje százalék értéke nem egyezik meg a hivatalos termelési ellenőrzésből származó értékekkel. Folyamatos a kutatás annak érdekében, hogy megpróbálják kidolgozni azt a módot, amellyel az ilyen automatizált fejőrendszerekből származó adatokat fel lehessen használni a tenyészértékbecslési folyamat során. Ideális esetben minden egyednek rendelkeznie kellene sajátteljesítmény és genomikai értékekkel egyaránt. A cél, hogy növeljük a rendszerben szereplő egyedek létszámát, nem pedig csökkentsük.

Hosszútávon

Miközben a lehető leghamarabb elérhetővé kell válnia a legjobb fiatal bikák szaporítóanyagának, az anyai termelési, küllemi és betegség információk meglétéhez szükséges időbeni késedelmet nem igazolhatja az ebből eredő kismértékű megbízhatósági érték növekedés. A genomika általános pontosságának hosszú távú javulásához azonban elengedhetetlen, hogy az állatok minél nagyobb aránya vegyen részt a termelés-ellenőrzésben és a tenyészértékbecslési folyamatban.

Cikk fordítás:

Doug Savage, Han Hopman: No Production Records and No Classification on Bull Dams? Holstein International december 10-11.o